Szövegláda

Szokásos kevés sóder arról, amire érdemes szót fecsérelni.

0815

Szigi : Amikor ebédszünetet hazudva leléptem a melóhelyről, hogy beszerezzem a napijegyeket, csak a HÉV-megállóig kellett elsétálnom, hogy azonnal eluralkodjon rajtam a Sziget-feeling, ami bármelyik meghívott együttesnél nagyobb vonzerővel hat rám évről évre. Hátizsákos fiatalok, külföldi beszéd, rengeteg BKV-ellenőr - utolsó napjához érkezett az egy hét együttlét. A HÉVen Perfect Name-ből ismert Losó utazott mellettünk - szinte bocsánatkérően pacsiztam le vele, hiszen valószínűsíthető volt, hogy bármennyire is szeretem őket, a hajnal 2 órakor kezdődő koncertjüket nem fogom megvárni, főleg, hogy másnapra nagy okosan nem vettem ki szabadságot. Délben békés, fesztiválvégi hangulat uralkodott a hídnál: sorban állás nélkül megvettem a napijegyeket majd húzás vissza dolgozni, hogy aztán délután 5kor ismét ott tülekedjünk a hídon sokadmagunkkal. A beengedés ugyanolyan lazán ment, mint eddig minden Szigetelésem alkalmával; remélhetőleg senkinek nem jut eszébe kézigránátot bevinni a Szigetre, mert félő, hogy könnyen megtehetné.

A Világzenei színpadon kezdtünk, ahol Palya Bea adott családias hangulatú koncertet. A szárnyaló hangú énekesnő melodikus Weöres Sándor átiratai és a szövevényes mesevilágba kalauzoló saját szerzeményei nagyon kellemes meglepetést okoztak, többek között annak is köszönhetően, hogy a hangzás nagyon tiszta és éles volt, így az ütős hangszereknek minden kis rezzenése tökéletesen hallatszott. Beának szemmel láthatólag nagyon jólesett a jó kétszáz főnyi közönség lelkes tapsa.

Iggy Pop és a Stooges kihagyhatatlan, gondoltuk és előretörtünk a porban, hogy megnézzük az állandóan félig letolt gatyájú sztárt. A Nagyszínpadon már ment a zúzda, de hiába tökös egy rock&roll szám, ha az 8 percig tart, akkor unalmassá válik Remélhetőleg a Stooges-ből nem lesz Guns 'n Roses soha. A színpadon egyébként éppen néhány feltévedt rajongó ugrált, bár Iggy Pop-pal senki nem vehette fel a versenyt őrjöngésben. Szóval nem volt rossz, csak az az iszonyatos por ne lett volna, amitől még most is feketét fújok az orromból.

Több helyről is hallottam már, hogy a legjobb buli a Szigeten a Roma Sátorban van. Hittem is, meg nem is, aztán ezután jött a világosság. A nap első fellépője, Pál István és bandája akkora bulit varázsolt a sátor falai közé, hogy az lazán elvitte a "Nap legjobb koncertje" címet. Itt nem zavart a 8 perc: olyan improvizálás, "bazseválás" ment a színpadon, hogy annak nem lehetett ellenállni. Nem is ellenállt senki, még a hangmérnök is ropta az ízes magyar népi táncot. A koncert végeztével a Besh O Dromba is belepillantottunk, ami valószínűleg nagyon tetszett volna, ha nem a Pál Istvánék után látom, így viszont hiányoltam azt a keresetlen ízt a zenéjükből, amit a Roma Sátorban találtam.

Némi evés-ivás-dumálgatás után azon kaptunk magunkat, hogy az Animát lekéstük (ez az új lemez ismeretében nem nagy tragédia), így indultunk Prodigyra, de még alig láttuk a színpadot, mikor elértük a tömeg végét. Döbbenet, hogy még mindig ennyi embert vonz egy olyan együttes, aki 1995 óta nem tud előrelépni a saját kliséiből. Nem sokat vártam a koncerttől, aztán mégis az egyik legszórakoztatóbb buli volt életemben, tudniillik végigröhögtük az egészet. Sosem becsültem túl sokra őket, viszont most már kezdenek a saját paródiájukba átfordulni. Tízéves loopok ötlettelen ismétlődése, klisé klisé hátán és mindehhez az az agybaszó, hatásvadász dob, amit már a Firestarter óta el kellett volna felejteni - letaglózó volt, na (nem jó értelemben). A minimum negyvenezres tömeget ez úgy tűnik, nem zavarta. Nem messze tőlünk állt egy kétszázkilós, kopasz droid, aki vagy azt üvöltötte, hogy "Prodidzsííííí!!!", vagy a bicepszét megfeszítve, kötekedően bámult minden arra járóra: nehezen tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy a közönség fele ilyen arcokból áll.

Mi nem vagyunk ilyen arcok, ezért miután betegre kacagtuk magunkat az ittfelejtett zenekar-legendán, szépen hazamentünk.


0814

Főszerk másnap : Ahogy azt Németh Robi megjegyezte már csak egyet kell nemaludni és vége a Szigetnek. Azért a Hétfő sem volt olyan rossz. Kora délután Ákos a Pressz/ Szóban fejtette ki véleményét az igazság és a valóság közötti különbségről. Majd a Beatsakes adott egy kellemes rock órát a nagyszínpadon. Hat órakkor a The Gatheringre gyűlt össze a közönség. Nagyon hangulatos koncertet adtak (lásd nap képe). Ezután (alatt) a Pesti est színpadon már a Nefogazz! tolta a riffeket a közönség arcába. Kis átszerelés után az Isten Háta Mögött formációt láthattuk ugyanitt, de nekem nem jött le miért vannak annyira sztárolva. Inkább áznéztem Sub Bass Monster-re. De itt sem volt túl nagy pörgés tehát inkább Puzzle a Wan2-n. Ez meghozta a hangulatomat a naphoz, de néhány szám után a Faith No More Triubute volt a cél. A 4 zenekar tagjaiból felálló társaság tökéletesen adta elő a legendás kaliforniai banda számait. Este fél tíz után tíz perccel a Placebó kezdte a programját a nagyszínpadon. Megint egy olyan koncert amiben nem lehetett kivetnivalót találni. Igaz nem volt akkora közönség mint a Radiohead-en, de így is rengetegen voltak. Ellentétben a júniusi fellépéssel (a Depeche Mode előzenekaraként) itt nem az új album (Meds) dalai domináltak, így a közönség minden nagy slágert meghallgathatott. A nap csalódása egyérelműen a The Orb Dj setje volt. Eleve live-act volt meghírdetve, és helyette ez kaptuk ami öreg hangulattalan, és helyenként unalmas volt. Inkább egy haza csapattal a Kovalsky meg a Vegával vígasztalódtam.

Josh : No, így a Sziget vége felé kijelenthető, hogy a tegnapi napon bemasíroztak az oroszok és a punkok. Na meg az orosz punkok.

A napot a holland Gathering koncertjével kezdtem, kellemes meglepetés votl, hiszen élőben sokkal jobbak, mint a lemezeiken. És felüdülést jelentett, hogy szemmel láthatóan a zenekar is élvezte a koncertet, igazi örömzenélést láthattunk a színpadon.

Következett az idei Sziegt leglátványosabb koncertje - Oroszország egyik legnépszerűbb rockzzenekara, a Leningrad lépett fel a Világzenei Nagyszínpadon. Nos, ami tavaly a Turbonegro volt, az idén a Leningrad. A koncert kezdetén kiültettek egy 150 kilós dagadt kopasz csávót a színpad közepére, aki egész koncert alatt csak cigizett meg vodkázott. Körülötte pedig zúztak a szénrészeg oroszok, fúvósokkal meg húzós gitárokkal nyomták az orosz népdalokat meg a katonaindulókat. A nézőtéren pedig moccanni sem lehetett, baromi sok orosz volt, zászlókkal meg minden, ahogy kell. Megkockáztatom, hogy a világzenei színpadon idén ez volt a leglátogatottabb koncert.

Ez sajnos nem mondható el a következő fellépő esetében. Natacha Atlas következett. Az idei Sziget világzenei felhozatalában Robert Plant után ő volt a legnagyobb húzónév, mégis nagyon kevesen voltak a koncerten. Betudható ez annak is, hogy ugyanekkor volt a Placebo koncertje a Nagyszínpadon, amit legnagyobb sajnálatomra ki kellett hagynom. Ez van, őket láttam idén már egyszer. Na de visszatérve Natacha Atlashoz... Nagyon jó hangulatú koncertet adott a marokkói-belga-brit művész, nagyon felpezsdítette a közönséget, táncolt a nép a nézőtéren rendesen.

A napot a punklegenda Exploited koncertjével zártam a Hammerworld Színpadnál. Az biztos, hogy fotósok szempontjából ez volt a legnépszerűbb koncert, ennyi fotóst nem láttam idén semelyik koncerten sem. Ahogyan ennyi punkot sem láttam még korábban a Szigeten. Meg ennyi röpködő (félig teli) söröspoharat sem...


0813

Főszerk másnap : Mostanság nem éreztem azt az ólmos fáradtságot amit tegnap hazaérkezéskor. Na akkor egy kis visszaemlékezés tegnapra. Delután a Rasmus interjún voltam, azután a nagyszínpad programját nézetem meg. Német reggie (Gentleman and the Far East Band), Amerikai nu-jazz (Meshell Ndegéocello), magyar rockandroll (Tankcsapda) és finn love-metal (The Rasmus) volt a program. De acsak a debreceniek voltak méltók erre a színpadra. Ők viszont telkesen elkápráztatták a közönséget. Este 10 perc Roy és Ádám (CSak 2 gitár és dob és egy jópár sláger) majd rövid Ági 50 után a Wan2 felé vettem az irányt ahol a NEO koncertje kezdődött(némi csúszással). A program a most a napokban megjelenő lemez anyaga volt, ami a szerzők bevallása szerint egy pop lemez táncolható dalokkal. Josh : Az előző napi nagymennyiségű etanolbevitel hatására kissé macskajajos voltam, így csak elég későn mentem ki a Szigetre. Rögtön a Ghymes koncertjére siettem a Világzenei Nagyszínpadra. Szinte hihetetlen, de a Ghymes eddig csak egyetlen egyszer lépett fel a Szigeten, az is hat éve volt, és ráadásul akkor sem saját jogon léptek színpadra, hanem egy másik zenekar vendégeként.

Bár én alapból szeretem a Ghymest, ez a tegnapi koncert nem volt az igazi. Vagy csak én volt régen Ghymes koncerten, és azóta más irányba mentek, de az is lehet, hogy szimplán nem voltak jó formában, mindenesetre én valami sokkal nagyobb durranásra számítottam.

A nap másik nagy csalódása az Anselmo Crew koncertje volt a WAN2 színpadon. Egyre inkább az a meglátásom, hogy a jó hangmmérnökök előbb-utóbb megsüketülnek, és emiatt van az, hogy egy nagy rakás koncertet túlhangosítanak. De ami itt volt, az mindent lepipált. Eszméletlenül túl volt hangosítva a koncert, és ezáltal teljesen élvezhetetlen lett. Szó szoros értelemben ki kellett menekülni a sátorból, olyan hangos volt a basszus és a dob.

A Tankcsapda ellenben nagyon nagyot alkotott a Nagyszínpadon. Bár alapból nekem egyre kevésbé hiteles, amit a debreceniek manapság művelnek, a tegnapi koncertjük tényleg nagyot szólt. Sokkal nagyobbat, mint az utánuk következő finn Rasmus fellépése. Nem volt vele semmi gond, csak úgy szimplán semmilyen volt.

A napot végül a Bahia sátorban fejeztem be, ahol már jó nagy csúszás voltm ezért még elcsíptem a Flash koncert második felét. Aztán következett az Ági 50 - Kontroll válogatás fellépése. Na itt hatalmas hangulat uralkodott, tele volt a sátor, bulizott a tömeg ezerrel, a zenekar a színpadon pedig igazi lelkesedéssel játszott.

Egy kicsit nyugisabb nap volt ez az előzőkhöz képest, de nem is baj, hiszen az idei Sziget utolsó két napja nagyon sűrűre sikeredett.

0812

Főszerk hajnal : Kint virrad bent kattog a gépben a vincseszter - képfeldolgozás ezerrel. Hosszúra nyúlt a nap. Kezdés 3 után a Mesterrel, Uhrin Benedek újra a szigeten. Majd egy kis Sons & Daughters (semmi-extra-folk-punk-pop) egy tökéletes dEUS koncert, akár a nap koncertje is lehtene. Egy kis eső és tehenészeti rekordkísérlet. Egy csengetés a Menyország utca 7 -be a nagyszínpadról. Majd a Radiohead. Úgy indultam neki, hogy le fogom fikázni, de egyszerűen nem találtam fogást rajta. Minden a helyébn volt. Kis esti téblábolás után 1 körül kezdődött a Mitsoura koncert a Bahia színpadon. Nekem nagy gyengém ez a formáció, minden alkalommal elvarázsol a zenéjük, ez történt most is.

Josh: Negyedik nap.

A nap eleján már látszott, hogy az eddigiektől eltérően rossz idő várható, de nagyjából megúsztuk. De az emberi feledékenységből adódó problémákat már nem. Így történt, hogy Szilárd koncertjéről sikeresen lemaradtm a Pesti Est színpadon. Mindegy, következett a Szegény Anyám Ha Látna fellépése - hát, ez a zenekar inkább a nevével hódit, mintsem a zenéjükkel. Leginkább semmilyen volt a koncertjük.

Maradtam ezen a helyszínen, hiszen következett az idei Sziget általam egyik leginkább várt koncertje, Kozma Orsi fellépése. Hatalmas koncert volt, eddig nekem a Sziget csúcspontja. Nagyon fellelkesült a közönség, és noha már kezdett szemerkélni az eső, csak egyre gyűlt a tömeg.

Kozma Orsiék után következett a Ludditák, na ők is hozták a formájukat, és ekkorra más totálisan megtelt a nézőtér, moccanni sem nagyon lehetett.

De menni kellett tovább, hiszen következett az idei Sziget talán legnagyobb húzóneve, a Radiohead. Előtte azért volt egy Heaven Street Seven koncert - Szűcs Krisztiánek nagyon lelksek voltak, csak a hangosítás volt szörnyű, de erről nem a zenekar tehetett.

Aztán jött a Radiohead.

És győzött.

Ezzel mindent elmondtam. Aki ott volt, az tudja, aki kihagyta, az pedig bánhatja.

Ráadásként következett a KFT koncertje, amelyen hatalmas tömeg volt, moccanni sem lehetett a Pop Színpadnál.

Már egy ideje terveztem, de csak tegnap jutottam el a Silent Discoba. Elég beteg dolog, de hatalmas ötlet - Mindenki kap egy fejhallgatót, és azon szól a zene - így aztán nem zavarják a környezetett-. A gond csak az volt, hogy nagyon nagy volt odabent a füst. És azt rosszul viselem.

Hazafelé aztán leszakadt az ég, és sikeresen eláztam. Na erre nem volt semmi szükségem, de ettől még egy nagyon jó nap volt ez.

0811

Főszerk éjjel : ez egy ügyesen szervezett nap bvolt keveset kellet mozognom a kinézett programjaimhoz . Az elmaradó koncertek pedig nekem annyiban segítettek, hogy nem kellett szaladgálnom a helyszínek között. A mai programom akövetkező volt : Zenész - Újságíró válogatott focimeccs a sportpályáknál. Jazzmatazz (nagyszínpad) azután A Pesti Estnél zsinórban : Supersonic, The Trousers, Moog, Amber Smith. Legnagyobb sajnálatomra a 30Y-t ki kellett hagynom a nagyszínpados Scissor Sisters miatt. Utána Wan2-s este : Yonderboi and The Kings of Oblivion és Másfél. A ma estét magasan a Yonderboi nyerte.

Josh : Harmadik nap.

Az áradó Duna egyre magasabb, bár ha minden igaz, akkor már túl vagyunk a tetőzésen. Egyre nagyobb a por a Szigeten, de tegnapra esőt ígértek - hát, nem jött be. Aigner Szilárd rulez!.

A délutánt a Pannonia Allstars Ska Orchestra koncertjével kezdtem a világzenei nagyszínpadon. A PASO mindig képes jó hangulatot teremteni, most is így volt, de mégis úgy gondolom, hogy hibás döntés volt őket ily korai órára nagyszínpadra tenni. Vagy egy kisebb helyszínre, vagy későbbre kellett volna időzíteni a koncertjüket.

Meglátogattam a Bahia sátrat is, ahol előbb a Gravefruit, aztán pedig a Malacka és a Tahó koncertjével vidítottam fel magam. A hasonló stílusban nyomuló bandák koncertje igazi felüdülés, mindenkinek szívből ajánlott.

A Mitery Gang hazánk, de talán a világ egyik legjobb rock'n'roll zenekara - és itt a valódi rock'n'roll-ról beszélek, az Elvis-féléről, nem arról, amit az Aerosmith tsai. megpróbál kisajátítani.

Következett az est fénypontja, a new york-i Scissor Sisters fellépése a Nagyszínpadon - eleddig az idei Sziget egyik legemlékezetesebb előadását láthattuk, jó sok élő zenével, extravagáns viselkedéssel. Nagyon jól éreztem magam.

Ráadásként Torres Dani fellépést is megnéztem, és kellemesen csalódtam. Eltekintve a sok sikongató tinilánytól a nézőtéren, egy igazi kőkemény rockkoncertet láttam.


0810

Főszerk éjjel : 2.nap címszavakban megjegyzésekkel : Beach - Por. Továbbra is a por uralja a fesztivált.
Balesetek : egy korábban bejelentett miatt csere a nagyszínpadon (Il Nino helyett Green Lizard ) És egy sajnálatos baleset a Bungie -nél aholis a gumikötél az ugróra csavarodott.
Brutál : a Ministry kioktatott mindenkit indusztriál-metálból és hangerőből.
Légi terror : Holnap elmarad két britt előadó. Nem lesz délután a nagyszinpadon Gomez és este nem lesz Coldcut (ez utóbbit nagyon vártuk)
Kis esti körséta : A Silent Disco kívülről fejhallgató nélkül szánalmas és nem vicces (ahogy azt a Házibuli c. film óta gondoltuk).
Vicces : most ahogy ezeket a sorokat írom a magyar zenetv-n a mai kedvecünk a Challeneger In Pieces klipje megy.

Josh : Második nap.

A Dunán ismét árhullám vonul le, ez meg is látszik, a vízszint jó három métert emelkedett az előző napihoz képest. A tömeg a Szigeten mintha kisebb lett volna, mint a nyitónapon, de azért nem kell félni, voltak így is elegen.

A Vágtázó Csodaszarvas koncertjével kezdtem a napot. Grandpierre Attila új projectje hatalmas tömeget mozgatott meg. Nem csoda, hiszen a Csodaszarvas elődje, a Vágtázó halottkémek igazi kultuszzenekear volt a maga idejében, és ez az új zenekar mintegy a régi alapjaira épül. A zenekarvezetőn látszott, hogy ez az ő igazi terepe, csak a színpadon érzi magát igazán otthon.

Sikerült elcsípnem egy jó kis kerekasztal beszélgetést a zeneipar jövőjéről a Sziget Professional Area & Lounge-ban. A végén pedig pálinkakostoló volt - még sosem ittam meggy pálinkát, de van egy olyan érzésem, hogy még fogok találkozni e nemes itallal.

Következett a Challenger In Pieces (Ch.I.P.) koncertje a WAN2 sátorban. Sajnos szégyellnivalóan kevesen voltak a koncerten, de ettől még jó hangulat uralkodott a színpadon.

Beugrottam a Táncdalfesztivál sátorba is, ahol épp a Blackbirds nevű Beatles-tribute zenekar játszott... Hát, nem volt az igazi. Kezdjük ott, hogy öt zenész volt a színpadon, és ugye a liverpooliak csak négyen voltak... Eleve nem rajongok a tribute zenekarokért, de ha már valaki erre adja a fejét, az csinálja hitelesen.

És következett az est fénypontja, Goran Bregovic fellépése a Világzenei Nagyszínpadon. Ugyanannak köszönheti a világhírt, mint az előző napon ugyanitt fellépő Boban Markovic - mégpedig Emir Kusturica filmjeinek. Bregovic írta a filmzenéket, amiket Markovic-ék adtak elő. Mégis, ez egy teljesen más előadás volt. Ugyan ismét volt a színpadon egy komplett rezesbanda, Bregovicék sokkal kifinomultabb zenét játszottak, ráadásul ének is volt. Megdöbbentő volt, hogy a szarajevói Goran Bregovic arcáról egy percre sem fagyott le a mosoly - a balkáni emberek még tudják őszintén élvezni az életet. Egészen feldobta a hangulatomat.

Hobo koncertjének sajnos csak a legvégére értem oda, majd legközelebb bepótlom.

Következik a harmadik nap, ami már kicsit húzósabb lesz, egymást ütik a programok, amik érdekelnek.


0809

Főszerk éjjel : Sziget Beach avagy nyakig a homokban. A nap koncertje vitathatatlanul a Therpy?-é. Glen Matlock egy öregedő punk de a Sex Pistols még mindíg jól megy neki. A Quimby újra a nagyszínpadon ami jó dolog, de nem túl extra. A Franz Ferdinand...hmmm nem is tudom úgy összezavartak. Más fesztiválokon kora délután játszanak és az talán jobban állna nekik. Nagy ugrálás volt de nem éreztem azt at elementális erőt ami tavaj még megvolt. És akkor a személyes kedvenc : A Therapy? egy régi szerelem. Eleinte csak az ír zenei alapok később az erős dalok fogtak meg. Na most aztán megkaptunk mindent a Teethgrindertől a Screamager-en és a Nowhere-n át a Dopamine, Seratonin, Adrenaline-ig. egyetlen hiányom volt (amit a koncert után magával a zenekarral is volt szerencsém megosztani) a Church Of Noise.

Josh : Fura mód nem voltam extázisban, amikor idén először léptem a Sziget területére. Hogy ez a fáradtságomnak volt köszönhető, vagy csak egyszerűen öregszem, azt nem tudom, mindenesetre kijelenthetem, hogy a Sziget továbbra is valami különleges esemény, ahol majd' mindenki megtalálhatja a magának való kulturális programot.

Sajnos az időjárás nem volt kegyes az idei fesztivál szervezőivel, mármint ami a Sziget előkészítését illeti. A múlt héten sok eső esett, ezért elé nagy sár alakult ki a helyszínen, amit jó nagy adag kaviccsal és honokkal próbáltak eltűntetni. Na ez utóbbit nem kellett volna, hiszen tegnap erős szél volt, és az bizony vitte a homokot rendesen. Ettől eltekintve a szervezéssel nagyjából minden rendben volt.

Alapból egy koncert érdekelt igazán tegnap, ez pedig Robert Pant fellépése volt a Világzenei Nagyszínpadon. De előtte még végigjártam a Szigetet, feltérképeztem a különböző helyszíneket. Amikor a Pesti Est Színpad környékén voltam, fura hangok ütötték meg a fülemet. Gyorsan odasiettem, és még sikerült elcsípnem a The Gipsy Pop Orchestra nevű formáció fellépésének a második felét. Hát megmondom őszintén, majd összecsináltam magam, akkora produkció volt ez. Hagyományos cigányzenészek adtak elő popdalokat a nyolcvanas-kilencvenes évekből. Eszméletlen ötlet, nagyon profin kivitelezve. Mindenkinek ajánlom.

Ha már itt voltam, megnéztem a Marlboro Man fellépését - Friss szövegek és humor jellemezte a koncertet. Kellemes meglepetés volt.

Szépen lassan átsétáltam a Világzenei Nagyszínpadra, ahol Boban Markovic és zenekara nyitotta a napi programot. Nem csalódott a közönség, a rezesbanda hozta a formáját, hatalmas hangulat uralkodott a nézőtéren. A hagyományos balkáni zene mellett egy nagy adag klezmert is belekevert a programba, ezáltal a megszokottnál sokkal hangulatosabbra sikerült a fellépés.

Amint a koncert véget ért, megindult a nagy népvándorlás - a balkáni zene kedvelőit felváltotta a Led Zeppelin rajongók hada. Ekkora tömeget nem nagyon láttam még a Világzenei Nagyszínpadnál. A várakozás érthető volt, hiszen a Led Zeppelin műfajteremtő volt a maga idejében, és a zenekar rövid története alatt nem jutott el Magyarorszégra. Robert Plant ugyan majd' 10 éve fellépett a BS-ben, ráadásul a LedZep gitárosa, Jimmy Page is ott volt vele a színpadon, de egy ekkora rocklegenda mindig hatalams tömegeket képes megmozgatni. Ráadásul sokak szerint a Led Zeppelin 1980-as megszűnése óta most van igazán elemében. Ha belegondolunk, senki nem számított rá, hogy egy világzenei projekttel fog előrukkolni.

Persze azért nem kellett félni, amit a színpadon láttunk, az egy kőkemény rock koncert volt, világzenei elemekkel kiegészítve. Hatalmas koncert volt, már előre borítékolható, hogy ez volt a Sziget egyik legjobb fellépése.

0806

Sajnos elmaradt a rossz idő miatt a sajtóbejárás, de pénteken kint jártunk a szigeten és megnéztük hol tart az építkezés.

A múlt héten elszenvedett sportbaleset miatt az Ill Nino lemondani kényszerült a teljes európai turnéját, így köztük a SZIGET fesztiválos fellépését is. A zenekar hivatalos közleménye szerint Danny Couto, az Ill Nino ütőse - aki a zenélés mellett aktív sportoló - szerdán egy skateboard-versenyen rosszul esett és csuklótörést szenvedett. Az Ill Nino jó családként nem kíván Danny nélkül turnézni, ezért rövid mérlegelés után úgy döntött, hogy teljes európai turnéját egy későbbi időpontra teszi át. Helyüket a Nagyszínpadon a holland Green Lizard veszi majd át.